Gyerekek!
Ne vicceljetek már! Most csak mondjuk, hogy együtt mozgunk a Természettel, vagy tényleg együtt mozgunk vele?
Mi is van MOST? Most a legrövidebbek a nappalok, a fényes órák, most járja éves útja legalsó gödrét a Nap, most a legnagyobb és legerősebb a sötétség! Mi az, hogy nem fogadjuk el? Ez nem "baj", hanem ez a Rend. Na.
Amint kint, úgy bent.
Nem kell senkihez sem fordulni tanácsért meg útmutatásért, mert már minden elő van készítve, jól haladtok az úton, minden Rend-ben zajlik! Ha nem látjátok magatok előtt a fényt, azért nem kell nyüszögni. VAN. Ott van a sok lehetőség, a sok eredmény, ott a(z aktuális)cél előttetek, csak a pesszimizmus szemüvegétől nem veszitek észre. Talán ha kicsit félretolnátok és kikandikálnátok? Csak döntés kérdése. Aztán lehet csodálkozni, hogy "jééé, amióta hiszek benne, látom is"!
Elég a nyafogásból, nem csak mások felé, de saját magatokat is tiszteljétek már meg azzal, hogy ha negatív gondolatot vesztek észre, ne generáljátok tovább, hanem menjetek ki a Napra-friss levegőre töltekezni, forduljatok felé lehunyt szemmel, szívjátok mélyen magatokba a sugarakat, vagy az esti csillagok fényét és parancsoljatok tudatos megálljt ezeknek a lehúzó gondolatoknak!
Vagy ha mindenképp ezt akarjátok megélni, akkor sincs a világon semmi baj. Nem kell két kézzel kapálózva eltolni érzéseket, miközben eszetekben sincs elköszönni tőlük. Éljétek meg! Ne féljetek sérülni! Ez az Élet. Punktum.
(..aztán majd figyeljétek, hogyan változnak az érzések a téli napfordulótól kezdve...)

ZA.